Magyar Építőművészek Szövetsége | kommunikáció
   2023. január 31. 04:04
keresés:  
kapcsolat | hírlevél | oldal térkép   
kommunikáció| aktuális közlemény

belföld | külföld aktuális | archív   

2017.05.08

Könyvbemutató

2017 tavaszán jelent meg Axel Hinrich Murken és Peter R. Pawlik Üdvözlet a kórházból című, egyedülálló koncepciójú, korabeli képeslapokkal illusztrált könyve

2017 tavaszán jelent meg Axel Hinrich Murken és Peter R. Pawlik Üdvözlet a kórházból című, egyedülálló koncepciójú, korabeli képeslapokkal illusztrált könyve Képeslapok berlini kórházakból alcímmel Murken-Altrogge kiadásában.

Az 1870-1995-ig tartó időszak kórházépítészetének történetét igézően egyedi és hiteles módon mutatják a kis képek, amelyek egyúttal személyes remekművek is az egykori betegek, hozzátartozóik vagy az ápolószemélyzet kezéből. Az életről szólnak sokszor a betegség és halál közelében, miközben láthatunk szociális nagykórházakat, egyetemi és magánklinikákat, pavilonos elrendezésű és modern tömbkórházakat.

A könyvben kapunk rövid áttekintést a postai képeslapok 1865-re visszanyúló történetéről is.

Peter R. Pawlik a szerzőpáros építész tagja, mint az AKG Architekten für Krankenhausbau und Gesundheitswesen (Német kórház és egészségügyi építészek társaságának) elnöke többször tartott már hazánkban is kiváló szakmai előadásokat és vált személyes jó ismerősömmé.

A könyv bevezetőjének és a szerzők bemutatásának szabad fordításával (köszönet érte Szathmáry Zsolt építész kollégámnak) szeretném felkelteni építészek és történészek, kórházi dolgozók, orvosok és ápolók, valamint minden érdeklődő figyelmét.

A könyv a Magyar Építőművészek Szövetsége könyvtárában megtalálható.

Kiss Zsolt István építész
Magyar Építőművészek Szövetsége
Kórházépítészeti Munkabizottság vezetője
UIA Public Health Group hivatalos tagja

  

BEVEZETÉS

Mintegy 6 generációval ezelőtt, a 19. század végével kezdett a kórház az egészségügyi és jóléti rendszerek multifunkcionális intézményévé válni. A természettudományos gyógyászat és a keresztényi felebaráti szeretet különleges együttélésében kísérte és csökkentette a kórházhálózat kiépítése az iparosítás következtében beállott szükséget és hiányokat a népesség körében. Mindenek előtt a vidékről a növekvő városokba áramló munkásság, kézművesek és napszámosok igényeltek az első évtizedekben orvosi segítséget és ápolást megbetegedések és sérülések esetén, és erre szolgáltak a gyógyászati létesítmények.

A német császárság időszakától a háború utáni, 20. századi időszakig az újszerű egészségügyi és jóléti célt szolgáló építmények legkülönfélébb változatai valósultak meg. A spektrum a fertőzéssel foglalkozó és elsősegély-barakkoktól az általános kórházakon át az egyetemi klinikákig terjed. A létesítmények alapítása és fenntartása azóta karitatív, település-közösségi, magán és állami finanszírozók által történik.

A kórházak történeti fejlődése során az általában építészetileg igényes, többszárnyas épületegyüttesek létesítésével a klinikai gyógyászat győzelmi menete töretlennek mutatkozott. Ezek a létesítmények a gyógyászat 20. századi sikereinek fontos mérföldköveit jelentik. Ennek eredménye volt az is, hogy az átlagpolgár élettartama mintegy 30 évvel megnőtt, melyet egészségesebben is tudott eltölteni.

Ha megkíséreljük a még újnak mondható kórháztörtént portréját felvázolni, a korabeli képeslapokon látható fotók igen látványosak. Illusztrálják ugyanis a kezdetektől napjainkig a kórházak természetesnek tekinthető térnyerését a betegek gyógyításának és ápolásának központjaiként a városi polgári társadalomban. Ez a jelenség világosan felismerhető a mára szinte áttekinthetetlen nagyságú kórházábrázolási-, képeslap- és fényképanyagban. Ezek a társadalom minden rétegéből érkeztek és érkeznek és kommunikációs csatornát jelentenek az ápoltak, valamint a családtagok, barátok és kollégák között. A kórházi képeslap így jelent kapcsolatot az egyéni sorsok és a nyilvános, gyógyászati és karitatív tevékenységek között.

A berlini kórházi képeslapok segítségével kiválóan követhetjük a modern kórházépítés felvirágzását. A porosz nagyváros, 1871 óta a Német Birodalom fővárosa, egyházi szervezetek és magánvállalkozások segítségével folyamatosan és a legkülönbözőbb módokon alkalmazkodott a szociális helyzet támasztotta követelményekhez és gyógyítás fejlődése nyújtotta lehetőségekhez.

Nemcsak a klinikai gyógykezelés fejlődése volt hatással a folyamatosan hatékonyabbá váló kórházi struktúrákra. Szabályos tudományos tevékenység figyelhető meg a 19. század kezdete óta, melynek tárgya a kórházépítészet és az ennek következtében szabványossá váló kórháztípusok kidolgozása az időközben erre szakosodott kórháztervezők által. Egy szakértői testület javaslatait figyelembe véve a francia építész, Martin-Pierre Gauthier a párizsi pavilonos rendszerű Hopital Lariboisiére megtervezésével új mértékét alkotta meg a következő évtizedek európai kórházépítésének. Németországban a 19. században Martin Carl Philipp Gropius, Heino Schmieden és Ludwig Hoffmann berlini építészek meghatározó befolyást gyakoroltak a kórházépítészetre figyelemre méltó pavilonrendszerek megalkotásával. Ezek közül említésre méltó a tempelhof-i kaszárnya tábori kórháza (1875-1878), a Friedrichshain-i városi kórház (1874) és a Rudolf-Virchow-kórház (1906). A 20. század első felének kiemelkedő német kórházépítészei közé tartozik továbbá Kurt Georg Diestel, ő tervezte a Charité-épületeket (1895-1915) és Ernst Kopp, aki már 1928-ban a „rövid utak kórházát” propagálta. Ő építette Berlinben a Martin-Luther-kórházat és mint nemzetközi rangú kórháztervező, négy kontinensen alkotott. A háború utáni időszak kórházépítési boom-ja véglegesen magával hozta a kórháztervező fogalmát, mely napjainkig a minőség védjegye e területen.

Már régóta elkezdődött azon képeslapok kiadása, melyek célja az egyre terjedő hullámokat vető berlini „kórházi tájkép” áttekinthető bemutatása II. Vilmos császár kora óta Helmuth Kohl szövetségi kancellár időszakáig, befejezve a német újra-egyesítéssel 1989-ben. Ez a visszatekintés hatásosan mutatja be, hogyan volt képes a kórház minden politikai és gazdasági válság dacára a gyógyítás és a gondoskodás önálló szociális intézményévé válni és annak megmaradni. Hangsúlyoznunk kell, hogy a kórház így, épített és szervezeti struktúráival, a modern világ meghatározó és nélkülözhetetlen intézményévé vált.

A kötetben bemutatott, hatvanöt berlini létesítményt ábrázoló képeslapok kiterjedt gyűjteményekből származnak, melyek felkutatása a hetvenes években kezdődött. Történelmi betekintést nyújt ezek első eleme a képekkel és a hozzá tartozó szöveggel: „Itt gyógyul az uram és üdvözletét küldi.” (A kórház régi képeslapokon, Münster, 1978). A berlini képeslapkönyv, mely ehhez csatlakozik, hosszabb kutatást igényelt Peter Pawlik és Axel Hinrich Murken részéről.

A szerzők célja volt, hogy a gyógyászattörténész és a kórháztervező szemszögéből mutassák be ezen különleges képi dokumentumok által a berlini kórházak történetét. A szerzők célja volt továbbá azon építészek nagyszerű teljesítményének méltatása, akik részben olyan épületeket hoztak létre, melyek évszázados használat után is mind a mai napig betöltik céljukat. De minden képeslap egy kis műalkotás is egyben. Sokan részt vettek létrehozásukban - építészek , fényképészek, orvosok, ápolók és kórház-üzemeltetők. Említésre méltóak persze a feladók is, akik közléseikben egyéni és személyes hangot ütöttek meg.

Axel Hinrich Murken és Peter Pawlik

Herzogenrath és Berlin, 2017 Február

 

SZERZŐK

Axel Hinrich Murken

1937-ben született Gütersloh-ban, orvos- és művészettörténetet, vmint régészetet tanult. Dr. Med. kinevezést kapott 1965-ben a Münster-i Vesztfáliai Vilmosegyetemen. 1968-ban orvosi kinevezést kapott, 1973-ban habilitált orvostörténetből a düsseldorfi egyetemen. Ezt követte 2001-ben filozófiai doktori kinevezése a bonni egyetemen. 1981-től 2003-ig az orvostudomány és a kórházépítés történetének nyilvános rendes professzora volt a Rajna-Vesztfáliai Műszaki Főiskolán Aachen-ben. Számos könyv és publikáció szerzője a gyógyászat-, kórházépítés- és a művészettörténet területén.

 

Peter Rolf Pawlik

1946-ban született Wilhelmshaven-ben, építészetet és várostervezést tanult és kórháztervezésre specializálódott. 1984-ben a Berlini Műszaki Egyetem Kórházépítési Intézetében doktorált. Peter Pawlik önálló építész és szakíró Berlinben. Építészként mintegy száz épület megalkotása fűződik nevéhez, ennek több mint fele kórházi projekt. Szakíróként egyebek mellett 3 építész-monográfia szerzője (Hermann Distel, Ernst Kopp és Moshe Zahry). Elnökségi tagja a Német Kórháztörténeti Társaságnak és „Executive Member” a nemzetközi UIA Public Health Group-ban. 1998-tól 2015-ig elnökségi tag volt az „AKG-Architekten für Krankenhausbau und Gesundheitswesen e. V.”-ben, ezen belül 2015-ig kilenc évig a társaság elnökeként. Számos publikáció szerzője, aki a kórháztervezés területéről tartott előadásokat otthon és külföldön egyaránt, és aki így kórháztörténészként és kórházteoretikusként is nemzetközi ismertségnek örvend.


Utolsó módosítás: 2017.05.08 13:12

Kapcsolódó dokumentumok:

Berlini kórházak képeslapokon_könyvbemutató_KZSI_20170507

Rövid link küldése e-mailben. Linkek a tartalomhoz.


Rövid link:

Beszédes link:

 
Rövid link küldése e-mailben. Rövid link küldése e-mailben.
 

 

 
QR kód a tartalomhoz QR kód a tartalomhoz

  
  

Lap tetjére

  
  
kapcsolat | impresszum | ajánlom ismerőseimnek | hírlevél | oldal térkép |

© 2023 Magyar Építőművészek Szövetsége