Magyar Építőművészek Szövetsége | kommunikáció
   2023. január 31. 04:01
keresés:  
kapcsolat | hírlevél | oldal térkép   
kommunikáció| aktuális közlemény

belföld | külföld aktuális | archív   

2017.09.06

CSÜTÖRTÖKI ISKOLA a MÉSZ székházban

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE ÉS A FALUFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG ÉPÍTÉSZ TAGOZATA

CSÜTÖRTÖKI ISKOLA-XII.

programsorozata a MÉSZ székházban.

2017 őszi félév
Kurátor:  Krizsán András DLA építész

Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2, MÉSZ székháza.

Az előadáson való részvétel előzetes regisztráció és kreditigazolás kiadása nélkül ingyenes.

 

  1. szeptember 28, csütörtök 17.00 óra
    Dr. Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikus

A GRAVITÁCIÓS HULLÁMOK

„A gravitációs hullámok a téridő fodrozódásai, amelyek létezésére és tulajdonságaira Einstein pontosan 100 évvel ezelőtt, az általános relativitáselmélete részeként következtetett. Az elmélet szerint gravitációs hullámokat a mozgó tömegek keltik, a forrásukról leválva fénysebességgel terjednek tova, és ahol áthaladnak, ott a tér “görbületét”, vagyis a térbeli pontok távolságát változtatják meg. Jóllehet az 1970-es évek óta már közvetett bizonyítékok állnak a tudósok rendelkezésére, amelyek a gravitációs hullámok létezésére utalnak, e hullámokat észlelni mostanáig minden próbálkozás ellenére sem sikerült. A gravitációs hullámok észlelése nemcsak Einstein elméletének ad végső megerősítést, de általa a csillagászat és az asztrofizika forradalmi eszközt nyer. A gravitációs hullámok észlelése új “érzékszervet” ad az emberiségnek, amivel a világegyetem titkait megismerheti, kutathatja, megértheti. A gravitációshullám-csillagászat megszületése olyan forradalom, aminek jelentősége az egész csillagászat egykori születéséhez mérhető. Ez a páratlan érték az, ami kutatók és mérnökök százait – köztük magyar kutatókat is – vezetett arra, hogy munkájukat, egy nemzetközi együttműködésben, a gravitációs hullámok megtalálásának szenteljék.”

 

  1. október 25, szerda (!!!), 17.00 óra
    Földes Imre zenetörténész

ZENE AZ ÉPÍTÉSZETBEN – ZENE ÉS ÉPÍTÉSZET

„A zene az idő , az építészet pedig a tér birtokbavétele. A zene a pillanatot, a folyamatos idő egy konkrét szakaszát ünnepli - akkor és ott. Az építészet a tér egy részletét próbálja személyessé tenni, valódi kapcsolatot, emberi dimenziókat és jelentést adni a körülöttünk lévő világnak - ott és azt a helyet. A véges életű ember ünneppel szakaszolja az örökkévalóságot, és építményekkel szakaszolja a végtelen teret. A zene az idő egy fontos, ünnepi pillanatához kapcsolódik. Az építészeti alkotás - ha a hasznosságon túl hordoz valami többletet - szintén ünnep, a tér egy fontos pontjához kapcsolódik vagy új, önálló teret hoz létre. A dal az emberi lépték kiterjesztése az időben. Az építészet szándékában időtlen - az emberi időn felülemelkedik –és az emberi lépték kiterjesztése a térben.”

 

  1. november 23, csütörtök, 17.00 óra
    Léder László pszichológus

APA CSAK EGY VAN 

„Az apák nélküli család, illetve a férfiak nélküli nevelési rendszerek gyermekekre ártalmas hatásairól immár több mint 50 éve, 1963-ban jelent meg az első tudományos elemző mű. Alexander Harbord Mitscherlich “Úton az apátlan társadalom felé” című könyve az első szociológiai kiáltás arról, hogy a második világháború utáni Európa, a családszerkezetet és a szocializációs intézményi rendszert tekintve rossz irányba indul el. 2015-ből visszatekintve nyugodtan állíthatjuk, hogy a nyugati társadalmak a tudományos világ figyelmeztetési ellenére, feltett kézzel, lavinaszerű gyorsasággal sodródtak bele az apák nélküli modern társadalmi létbe. Mindez történhetett annak ellenére, hogy a figyelmeztetések riasztóak voltak. 1995-ben David Blankenhorn “Apátlan Amerika” című könyvében drámai statisztikai adatokkal demonstrálta az apátlanul felnövő amerikai gyerekek reménytelen helyzetét. A szerző idézi az Egyesült Államok Népegészségügyi Intézetének akkori adatait, melyek szerint az Egyesült Államokban magatartászavarral küszködő gyermekek 85 %-a apa nélküli családból származott.”

 

  1. december 14, csütörtök, 17.00 óra
    Keserű Katalin művészettörténész

DISKURZUS A KORTÁRS MŰVÉSZETRŐL

A modern művészet történetének kezdetét Európában általában a művészet világiasodásával hozzák összefüggésbe (azaz a reneszánsszal), melyet most vallás/szemlélet/világnézet-váltásnak is nevezhetünk, azaz konverziónak. A történet azóta Európában egyre zaklatottabb, de ellentétes irányú. A vallás/kultúrtörténet különösen a XVIII. századtól bővelkedik vallás- és alternatív filozófiákban, majd ugyanígy a modern művészettörténet olyan mozgalmakban és fejleményekben, melyek új kánonok megalkotásával megalapozásával vagy az előző művészetfogalom tagadásával jártak együtt (ezeket gyakran avantgárdnak nevezzük). Közülük a legszembetűnőbb az emberi alak eltűnésével megjelenő absztrakció a XIX. század végén, majd a műtárgy eltűnése a XX. század második felében, hogy a művészi gondolat más médiumainak adja át a helyét természetesen nem kizárólagosan alapvetően megváltozott alkotófolyamatok révén. Vannak tehát konverziók a művészeten belül, s létezik a vallásosként felfogott (antik, keresztény) és a deszakralizált európai művészet konverziója más vallásokba és vallásfilozófiák szerint is. A vallásfilozófiák és a művészetek összefüggései mindkét korszakban kimutathatók.”

Minden kedves barátunkat és új ismerősünket szeretettel vár a szervezők nevében:

Krizsán András DLA építész
a MÉSZ elnöke


Utolsó módosítás: 2017.09.06 10:38

Rövid link küldése e-mailben. Linkek a tartalomhoz.


Rövid link:

Beszédes link:

 
Rövid link küldése e-mailben. Rövid link küldése e-mailben.
 

 

 
QR kód a tartalomhoz QR kód a tartalomhoz

  
  

Lap tetjére

  
  
kapcsolat | impresszum | ajánlom ismerőseimnek | hírlevél | oldal térkép |

© 2023 Magyar Építőművészek Szövetsége