2016.02.09

A 300 négyzetméter alatti lakóházak építésével összefüggő jogszabályi változások kapcsán.

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége egyetért a közigazgatási eljárások – ezen belül különösen a térségi és településtervezési szabályok, a hatósági munka – egyszerűsítésének a politikai szándékával, és a gyermekes családok lakásviszonyainak javítására irányuló kormányzati törekvésekkel.

A számos szakterületet integráló urbanisztika szakmai eszköztárának ismeretében állítjuk ugyanakkor, hogy a 300 m2 alatti családi ház-építés engedélyezésének eltörlésével előállt alkotmánysértő helyzet, amely mind az önkormányzati, mind az egyéni jogokat súlyosan sérti, és jelentősen veszélyeztetheti a községek, városok fenntartható fejlődését, csak a megfelelő szakmai ismeretek birtokában és azok alkalmazásával oldható meg.

Ehhez az építési törvény és a csatlakozó kormányrendeletek módosításával

1. a helyi közösség érdekeinek védelmében biztosítani kell azt, hogy mindenfajta épület építésekor be kelljen tartani

i. a helyi építési szabályzatnak a megengedett legnagyobb beépítettségre,

ii. a megengedett legnagyobb építmény magasságra vagy beépítési magasságra,

iii. a szabályozási vonalra és a beépítési módra, vagy építési helyre vonatkozó előírások mellett

iv. a környezetbarát közműellátásra,

v. a telek zöldfelületének legkisebb mértékére,

vi. az építési övezet használati céljával összefüggően elhelyezhető rendeltetésre, és

vii. a terepszint alatti építés mértékére és helyére vonatkozó előírásokat is;

2. a településkép értékőrző fejlesztése érdekében továbbra is minden esetben biztosítani kell – a lefolytatandó eljárás típusától függetlenül – a helyi közösséget képviselő polgármester településképi véleményének érvényesülését;

3. a benyújtandó tervek körének olyan meghatározása szükséges, amely biztosítja az épülő építmény előírásoknak, illetve a benyújtott terveknek való megfelelésének előzetes, illetve az építés során történő ellenőrizhetőségét;

4. mindenfajta épület építésekor legyenek biztosítva azok a feltételek, amelyek keretén belül az építkezés közvetlen érintettjei, legalább a szomszédok számára biztosítják a saját érdekeik védelmének megfelelő lehetőségét.

Az építési törvény 2015 decemberi, szakszerűtlenül rögtönzött módosítási folyamatának kudarca hangsúlyosan rávilágít arra a tényre, hogy a szerteágazó települési viszonyokba való politikai beavatkozás csak a szerteágazó összefüggéseknek a hely és a tér sajátosságait figyelembe vevő, szakszerű és széles körű áttekintésével valósítható meg felelősen. Az urbanisztika és a települési viszonyok fogalomkörébe tartozó jogszabályok megalapozatlan - a szakmai ismeretek birtokában lévő szakemberek szervezeteivel való mindenfajta egyeztetést nélkülöző - módosítgatása csak kudarcot hozhat az érintett politikusok számára is, így ezek az egyeztetések semmiféle időbeli korlátra hivatkozva nem takaríthatók meg eredményesen.

Szükségesnek látjuk ezért azt, hogy

1. haladéktalanul induljon meg a célirányos szakmai egyeztetés a jogszabályok fenti tartalmú módosítása érdekében, hogy a családok támogatására vonatkozó szándékok valóban közhasznúan valósulhassanak meg;

2. mielőbb indítsa meg a Miniszterelnökség a szakmai egyeztetéseket annak érdekében, hogy a településtervezés rendszere a jelenleginél hatékonyabban szolgálhassa a városok, községek, a helyi közösségek gazdaságilag hatékony, társadalmilag fenntartható, környezettudatos fejlesztését.

Budapest, 2016. február 8.

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége

http://www.mut.hu/index.php?module=news&action=show&nid=220408

Utolsó módosítás: 2016.02.09 13:08