A Csontos testvérek és Patartics Zorán kapták a 2011-es év „Ezüst Ácsceruza díját”
A nívós díj immáron második átadási ünnepségére 2011. december 1-jén 10 órakor a Gregersen irodaház dísztermében került sor. A díjak átadását Szent Borbála, az építőmesterek, építészek védőszentjének napjához kötik az alapítók, így esett a választás idén a Borbála naphoz közeli december elsejére. A szándéknyilatkozatban foglaltak szerint az idén is két díjat osztott ki a bizottság. Az Ezüst ácsceruza díj születését és szellemiségét Komjáthy Attila szavaival tudjuk a leghűebben visszaadni: Az Alapítványt a Honi Művészetért, Művészképzésért, az Építészeti Kultúra Fejlesztéséért, a Műemlékvédelemért 1992-ben, immáron 19 éve jegyezte be a Baranya megyei Bíróság. Céljaink szerint elsősorban a kulturális közösség megóvása, az építészet, a művészetek, a közösségfejlesztés és ismeretterjesztés területén kívántunk tevékenykedni. A tavalyi évben határoztunk úgy, hogy a több kisebb, de fontos támogatás mellett az építész szakmát segítő díjat alapítsunk. Így született meg az „Ezüst Ácsceruza” díj gondolata. Ez a díj azon személyek munkáját kívánja elismerni (évente két díj), akik a hazai építészet és építőipar eredményeit, eseményeit szélesebb érdeklődésre számot tartó, nyomtatott és elektronikus sajtóorgánumokban közvetítik, és népszerűsítik. Egyben ösztönözni is kívánjuk a szakma képviselőit, publicistáit, hogy nyissanak a nagyobb nyilvánosság felé. Szent Borbála a torony miatt, amelyben lakott, s amellyel oly gyakran ábrázolják, lett a kőművesek, cserepesek, építészek, tehát a mi védőszentünk is. Ezért és személyes kötődésem okán is választottuk a díj átadásának napjául a Borbálához közeli napokat. Legnagyobb unokám Borbála, apai nagyanyám és anyai dédanyám is Borbála volt, Egyes amatőr családkutatók szerint a Borbála név a családban a középkor óta gyakori. Ez a díj számomra, még ha nagyon áttételesen is, az ősökről is megemlékezik.”
A 2011. évi bizottság tagjai voltak: Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, Bálin Imre DLA, a Budapesti Építész Kamara elnöke, Csontos Csaba, a Magyar Építész Kamara elnökségi tagja, Kassai Ferenc, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, Kálmán Ernő DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke, Dr. Komjáthy Attila építész, a Honi Művészetért Alapítvány alapítója, az alapítvány kuratóriumának alelnöke, Martinkó József építészetkritikus, Mélyi József művészettörténész, Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke, Torma Tamás újságíró.
Fővédnök: Tolnay Tibor
A bizottság figyelembe vette a tavalyi jelölteket, és az új jelölésekkel az alábbi személyek és szerkesztőségek kerültek az elismerésre javasoltak közé: Bächer Iván, Bálint Péter, Bojár Iván András, Both Ildikó, Csanády Pál, Csontos Györgyi és Csontos János, 6B.hu építészeti videófolyóirat portál, Hajós György, Hamvay Péter, hetiBeton, a Tilos rádió építészeti és urbanisztikai műsora, Hg.hu építészeti és designmagazin, Ferkai András, Földes András, Kovács Olivér, Osskó Judit, Patartics Zorán, Pásztor Erika Katalina, Pogács Mónika, Ráday Mihály, Szabó Zoltán, Török Tamás, Wesselényi-Garai Andor és Zöldi Anna. Az idei oklevelet, a Dávid Attila ötvösművész által készített emlékplasztikát és a vele járó 200.000 Ft pénzjutalmat Csontos Györgyinek és Csontos Jánosnak közös munkáikért, valamint Patartics Zoránnak adta át ünnepélyes keretek között Tolnay Tibor, fővédnök, Komjáthy Attila alapító és Bálint Imre DLa, a bizottság tagja. Az ünnepség kellemes hangulatát növelte, hogy Horváth Viktor pécsi író felolvasott egy részletet a „Török tükör” c. regényéből, és megosztotta a hallgatósággal az Ezüst Ácsceruzához írott versét. Ezüst Ácsceruzadíj 2011. évi díjazottai – laudációk Csontos Györgyi építész, Csontos János költő, újságíró, filmrendező. Testvérek. Méltathatnánk mindkettejüket hosszan külön-külön is, ezt a díjat azonban közösen, közös munkáért kapják. Vitathatatlan, ha bárki azt hallja, hogy Csontos testvérek, építészeti sorozatok jutnak eszébe,s ha van építészeti sorozat az “Unokáink sem fogják látni” és az “Unokáink is látni fogják” mellett, amire mindenki emlékszik, akkor az a “Tizenkét kőmíves”, a Csontos testvérek dokumentumfilm-sorozata. S méltán emlékszünk rá. Olyan vállalkozás volt ez, amely nem csupán bemutatta a szakma nagy teremtőit, de kísérletet tett annak a szellemi evolúciónak a felfejtésére is, ami az egymásra következő tervező generációk tevékenységében óhatatlanul jelen van. S tették mindezt úgy, hogy nézők ezreit tudták leültetni a képernyők elé, szakmabelieket és civileket egyaránt. Beszélnek róla (kevés kritikai hang hallatszott), újra és újra előveszik, már saját történetét írja. A nyilvános vetítésekre szervezett beszélgetések rögzítésével könyv, DVD született, jó értelemben mondhatjuk, hogy “közbeszéd” tárgya lett. Tucatnyi színvonalas, nem szakmai közönség számára is emészthető építészeti témájú filmet tudhatnak magukénak, s általuk tudhatunk magunknak mi is. Ez a díj köszönet és egyben szolgáljon emlékeztetőül, hogy ennek a munkának soha nem lehet vége, fontosnak, szükségesnek tartjuk és számítunk rá.
Gratulálunk!
Patartics Zorán építész Tervezői munkája mellett az 1998-ban induló Pécsi ECHO c. kritikai szemle alapító szerkesztőjeként és állandó szerzőjeként vált ismertté. A lap, melynek 2009-ig meghatározó személyisége volt, jelentős elemző és véleményformáló szerepet töltött be a város kulturális-művészeti életében, és bátran mondhatjuk, hogy bár Pécsett adták ki, országos jelentőségre tett szert. Jól bizonyítják ezt Pásztor Erika Katalina, az építészfórum egyik alapítójának szavai: “Az építészfórum. hu az országos kulturális folyóiratok között megkerülhetetlen szakmai tartalomként ismerte meg az ECHO építészeti rovatát, így megállapodásunk keretében több cikket is átvettünk közlésre.” Patartics Zorán ízig-vérig építész, minden írása, megmozdulása árulkodik az építészetért érzett felelősségről, ugyanakkor példaértékű az az energia, amit a város, a közösségi tér kialakítása, működtetése érdekében kifejt. Ír, honlapokat működtet, vitaesteket szervez az Európa Kulturális Fővárosa projecthez kapcsolódva, az “Építészet és Kontextus” programsorozat keretében, melynek célja többek között, hogy “a közönség szélesebb rétegei számára is értelmezhetővé váljanak a kortárs építészet jellegzetes tendenciái”. Igényesen, érthetően elemez, véleményez, kritizál, provokál, talán nem is mindig népszerű, de mindennek origója, amely minden írásán, tevékenységén átsüt, az elkötelezettség a szakma és a közösség iránt, egyfajta akarat a közös gondolkodás megteremtésére. És ez az akarat tisztelendő.
Köszönjük és kívánjuk, hogy mindig legyen elég ereje és energiája ennek a munkának folytatásához! Gratulálunk!
Horváth Viktor Ezüst Ácsceruza
Rajzolj klasszicista szimmetriákat, börtönt vagy gótikus mérműveket, plázát vagy templomot, s ha űz a bánat, ne félj megnyomni a grafithegyet;
rajzolj nosztalgikus sztálinbarokkot, stadiont, luxuskupit, várfalat, írhatsz novellát, és jó, ha tudod, hogy csinálhatsz bármit, a cerkád szabad.
Lehet piac vagy posztmodern traverzek, és antik oszlopok akantusza, vagy ha azzal az Édent visszaszerzed,
szennyvíztelep, vagy szoftverek kusza hálózata; vagy firkálj vele verset; segítsen az Ezüst Ácsceruza!