Szeptember 25. én, hétfőn este került sor a Medgyaszay István építőművész születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitójára.
Szeptember 25. én, hétfőn este került sor a Medgyaszay István építőművész születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitójára a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében. A helyszínt a MÉSZ biztosította, a kiállítás a Kós Károly teremben megtekinthető október 06.áig.
A megnyitó sikerességét a látogatók száma tükrözte; több mint száz vendég vett részt az eseményen.
Az est házigazdája Krizsán András DLA, építész, a MÉSZ elnöke, aki köszönetet mondott a kiállítás kurátorának Potzner Ferenc Ybl-díjas építésznek, művészettörténésznek szakmai gyűjtőmunkájáért, a Medgyaszay kiállítási anyag és hagyaték összeállításáért. Ezt követően az elnök egy csodaszép virágcsokorral kedveskedett a szövetség nevében Ládonyiné Bartha Gabriellának, Medgyaszay István unokájának. A másik unoka, Bartha Ágoston is tiszteletét tette az eseményen.
A kiállítást Marosi Miklós Széchenyi- és Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja nyitotta meg. Beszélt arról, hogy hogyan született meg a Magyar Művészeti Akadémia által szervezett Medgyaszay István – emlékkonferencia, melynek vizuális kísérő anyagát, azaz tablóképeit és emlék tárgyait láthatjuk a MÉSZ kiállító termében.
A kiállítást Dr. Keserü Katalin művészettörténész ismertette. Medgyaszay István a 20. századi közép-európai építészet egyik kimagasló alakja. Beszédében kiemelte az ausztriai Wagner iskola meghatározó szerepét, amely erősen hatott az építész mester munkásságára; a művész itt tanulta meg, hogy mi a nagyvárosi építészet feladata. Elmondta, hogy szerinte Medgyaszay nem irányzatot képviselő építész, stílusában együtt tekint a múltra a jövővel, az egység jellemzi őt. „Együtt van a korábbi világ és a jövendő világ.” Az építész művészetében egyszerre jelenik meg a geológia, az ökológia és a hely szelleme. Beszélt a művész várostervezési feladatairól; egyaránt tervezett táras villákat, szövetkezeti bérházakat és lakótelep együtteseket. Ornamentikás szemléletével megőrizte a XIX. századi építészeti hagyományt. Keserü Katalin beszélt Medgyaszay tanulmányútjairól; az építész mester Erdélyben és Székelyföldön is többször megfordult, majd később Egyiptomban és Indiában is járt. Tanulmányútjai sajátos építészeti szemléletét segítették formálni termékeny tervezői évei alatt. A művészettörténész szerint a Medgyaszay házak sajátos jellemzője, hogy az épületeknek saját egzisztenciájuk van és azok nem tüntethetők el, nyomot hagynak az utókoron.
A maga idejében külföldön is hírnevet szerzett alkotónak a romantikus és orientalizáló stílusból, a kárpát-medencei népi építészetből táplálkozó, a vasbeton-szerkezeteket újító módon használó, valamint az építészet és ornamentika viszonyát új alapokra fektető, mintegy hat évtizedet átfogó életművét láthatjuk a kiállításon. A tizenkét panel tematikusan mutatja Medgyaszay életét és munkásságát. A kiállítás utazó, azaz a budapesti megtekintés után a tablók, vidéken valamint Erdélyben és Felvidéken lesznek láthatóak.
A beszédeket követően a megnyitón nyilvánosan először, bemutatásra került a „Medgyaszay István emlékezete” című portréfilm– Novák Lajos szerkesztésében, majd egy kis állófogadással zárták a szervezők az eseményt.
Linkek a tartalomhoz.
Rövid link küldése e-mailben.
QR kód a tartalomhoz
