2022.11.21
Javaslat
A Magyar Építőművészek Szövetsége részletes javaslatai a készülő Építési kerettörvényhez
ÉPÍTÉSI KERETTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
A Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) tartalmi javaslatai az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításához.
1. Problématérkép Lásd: TÉMA tanulmány
2. Építési kerettörvény elvei
Az építési folyamatot kell szabályozni!
ÉPÍTÉSI FOLYAMAT = (FEJLESZTÉS + RENDEZÉS + TERVEZÉS + ENGEDÉLYEZÉS + ÉPÍTÉS + ÜZEMELTETÉS) X ÉRTÉK
Kiegészítve azokkal a hozzátartozó folyamatokkal, jogkörökkel, kötelezettségekkel, amik az építés folyamtát érintik.
- 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) - 2001. évi LXIX. törvény a kulturális örökség védelméről - 2016. LXXIV. törvény a településkép védelméről - 1996. XXI. törvény a terület fejlesztésről és területrendezésről
3. Fogalommeghatározások:
- Építési folyamat (Lásd: fent) - Területfejlesztés/Területfejlesztési koncepció - Területrendezés (Országos területrendezési terv=>Megyei területrendezési terv/Szerkezeti terv) - Településfejlesztés/Településfejlesztési terv/Település-város tervezés - Településrendezés/Településrendezési terv/Helyi építési szabályzat (HÉSZ) - Építési paraméterek (korlátozása) / a 3D típusú szabályozás (lásd: TÉMA 16.)
- Építtető/Megbízó - Beruházó/Ingatlanfejlesztő - Tervezési program - Megvalósíthatósági terv (A megvalósíthatósági/gazdaságossági terv építésze nincs kizárva a tovább tervezésből) - Tervező kiválasztása/tervpályázat (Differenciált módon, de egységesített elektronikus formában)
- Tervező/Építész/architect fogalom használata (korlátozása = generál tervező) - Társ tervező/Építész munkatárs fogalom - Beépítési terv (Masterplan) - Tanulmányterv/Vázlatterv - Településképi véleményezési terv/Zsűríterv - Engedélyezési terv - Bejelentési terv - Tender terv - Kiviteli terv - Megvalósulási terv
- Főépítész (Építész diplomával rendelkező/Nem településtervező, vagy kerttervező) - Országos/műemléki/fővárosi/kerületi/települési építészeti tervtanács (Építészeti, beépítési, településképi vélemény) - Szakhatósági tervtanács (Az építészeti tervtanács mintájára, egy közös ülés és vélemény a tervező jelenlétében) - Településképi vélemény a részletes szabályozás alapú területeken (Részletes szabályozás alapú terület esetében „csak” településképi vélemény legyen, mert majd az építési hatóság bírálja el a részletes szabályoknak való megfelelőséget) - Településképi jóváhagyás (Nem azonos a hatósági engedéllyel. Viszont a beépítési terv köteles területek esetében, ahol nincsenek részletes építési paraméterek meghatározva /vagyis nem is kell és tudja a tervtanácsnak/főépítésznek ellenőríznie azokat, ott településképi jóváhagyás legyen, ami egyben megfelel az adott területre vonatkozó építési paraméterek elfogadásával is.) - Építésügyi hatóság - Építés hatósági engedély (lásd: TÉMA 31.)
- Lebonyolító (Nem bonyolító!) - Kivitelező/Építésvezető - Műszaki ellenőr (Érdemes lenne az építész/generál tervező hatáskör alá delegálni) - Építésfelügyelet - Építés - Használatbavétel
- Üzemeltetés/jó karbantartás
- Épített környezet minősége és értékei / Érték teremtés - Környezet kultúra nevelés
- Épített örökség védelme /Érték mentés - Értékvédelmi leltár - Világörökség - Országos épített örökség - Fővárosi védelem - Helyi épített örökség
4. Építési folyamat
4.1 Előkészítő szakasz
4.1.a Társadalmi (Állami/Önkormányzati) feladatok
- Területfejlesztés/Területrendezés (Állami/Megyei) - Településfejlesztés/Településrendezés (Terület alapú differenciálás)
4.1.b Építtetői/Beruházói feladatok
- Tervezési program/Megvalósíthatósági terv - Tervező kiválasztása/tervpályázat (Differenciált módon /öteletpályázat/névaláírásos tervpályázat/meghívásos tervpályázat/titkos tervpályázat/ párhuzamos tervezési megbízás/ - Az 50%-nál több állami támogatás esetén kötelezően. (Lásd: TÉMA 19.) - Javasolt egy egységes digitalizált tervpályázati felület használata és üzemeltetése=>MÉSZ)
4.1.c Tervezői feladat
- Főépítészi konzultáció (kötelező minden esetben) - Tanulmányterv/koncepcióterv - Településképi véleményezési terv (ha szükséges) - Beépítési terv - Engedélyezési, vagy bejelentési terv - Kiviteli terv
4.2 Engedélyezési szakasz
Társadalmi/Szakmai/Hatósági — kontrol/véleményezés/jóváhagyás/
A területalapú differenciált településrendezésnek megfelelően:
4.2.a Részletes szabályozás alapú területek (HÉSZ alapú folyamat)
Az Önkormányzat által kijelölt területen, a településrendezési terv alapján meghatározott építési paraméterek elfogadásával
Főépítészi konzultáció=>Engedélyezési terv=>Tervtanács=>Településképi vélemény=>Hatósági engedély
(Szakhatósági vélemények/hozzájárulások/kikötések/ellentmondások redukálása:
Javaslat a tervtanácsok mintájára, a tervező jenlétében történő egy közös/egyeztetett szakhatósági vélemény kiadása
4.2.b Beépítési terv alapú területek (Masterplan alapú folyamat)
Az Önkormányzat által kijelölt területen, beépítési terv alapján meghatározott építési paraméterek elfogadásával
Főépítészi konzultáció =>Beépítési terv => Tervtanács=>Településképi jóváhagyás =>Hatósági engedély
4.2.c Általános területek (OTÉK alapú folyamat)
Az Önkormányzat által kijelölt területen, az általános építési törvények (mely utal a TAK figyelembevételére is!) által meghatározott építési paraméterek elfogadásával
Főépítészi konzultáció =>Bejelentési terv=> Hatósági tudomásul vétel
(Legyen kötelező a főépítészi konzultáció, de itt ne kérjenek településképi véleményt! Az akkor inkább tartozzon a beépítési terv alapú terület kategóriába)
4.3 Megvalósítási szakasz
4.3.a Építés folyamat szabályozása. (Nem az építményekkel szemben támasztott általános követelmények szabályozása, mert azt az OTÉK-ben kell)
- - Építési napló (megnyitása, vezetése)
- - Munkaterület (átadása, biztosítása)
- - Beruházó/Ingatlanfejlesztő
- - Lebonyolító (Nem bonyolító!)
- - Építész/Generál tervező
- - Szakági/altervezők
- - Műszaki ellenőr/Tervezői művezetés
- - Kivitelező/Építő
- - Építés vezető (Munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások. Lásd: TÉMA: 28.)
- - Építésfelügyelet
- - Használatbavételi eljárás
4.3.b Az építés folyamatban részvevő felelős személyek és feladatainak/jogköreinek/kötelességeinek meghatározása/ szabályozása
- - Építtető/Megbízó
- - Beruházó/Ingatlanfejlesztő
- - Lebonyolító (Nem bonyolító!)
- - Műszaki ellenőr/Tervezői művezetés
- - Építész/Generál tervező
- - Szakági/társ tervezők
- - Kivitelező/Építő
- - Építés vezető
- - Építésfelügyelet
5. Üzemeltetés (Lásd: TÉMA 37.)
- - Az építési folyamatot követő üzemeltetés szakasz hosszú távú szakmai garanciája,
- - Speciálisan iskolázott épületgondnok alkalmazása, rendszeres karbantartás
- - Megfelelő, minőség‐centrikus szabványok, előírások és
jogi környezet. - Az építési folyamatban résztvevők felelősségének (pld. megbízói felelősség) és szakmai – döntési kompetenciák pontos leírása.
6. Épített környezet értékei és társadalmi hatásai / Érték teremtés
Nem szabályozással definiálni, hanem közvetett eszközökkel meghatározni és közvetíteni a társadalom felé. (Lásd: TÉMA 21.)
6.1 Az épített környezet értékei
6.1.a Környezet kultúra nevelés
- - Módszerei (A minőségi építészet, az épített környezet kialakítása és összefüggései iránti érzékenység növelése az óvodától az egyetemig + felnőtt képzés, az épített környezettel kapcsolatos tudás átadása)
- - Példái (Szakmai programok, épületbejárások,)
6.1.b Építészek Háza - Magyar Építészeti Központ (MÉSZ) Állami közfeladatott ellátó intézmény működtetése
- - A tudatos és felelős térhasználat és téralakítás elősegítése, fejlesztése,
- - A példaértékű kortárs építészeti és vizuális művészeti alkotások értékeinek láthatóvá tétele, megbecsülése,
- - A magyar építőművészet képviselete a Nemzetközi Építész Szövetségében (UIA)
- - Az épített terekben megnyilvánuló kulturális és társadalmi értékek iránti figyelemfelkeltése, a vizuális készségek és alapvető kompetenciák, fejlesztése,
- - Véleménynyilvánítás a minőségi épített környezet érdekében,
- - Az építőművészettel és tágabban a környezetkultúrával való gyakorlati foglalkozások, szakmai rendezvények, kiállítások, programok szervezése.
6.2 Az épített környezet társadalmi hatásai
Közterület és magánterület egymásra gyakorolt társadalmi hatásainak elemzése és figyelembevétele. (Lásd: 2016. LXXIV. törvény a településkép védelméről.)
6.2.a Közérdek
- - meghatározása (az épített környezet vizuális közügy)
- - érvényesítése (a környezet alakításában való társadalmi részvétel elősegítése)
6.2.b Illeszkedés
- - meghatározása (Egy jólműködő társadalomban a feltűnő dolgok udvariatlanságnak számítanak. /Adolf Loos)
- - érvényesítése (Település arculati kézikönyv)
- Épített örökség védelme / Érték védelem
Az épített örökség olyan épített környezeti érték, ami a múltban keletkezett és az eltelt idő során épített környezeti értéke igazolódott.
Építész szemléletű (megbízó / építész / kivitelező / üzemeltető) örökségvédelem, a 2001. évi LXIX. törvény a kulturális örökség védelméről épített környezetre vonatkozó részeinek integrálásával. (Lásd: TÉMA 21.)
7.1 Épített örökség és értékvédelmi leltár készítése (Digitális adatbázis létrehozása)
- - Világörökség
- - Országos épített örökség
- - Helyi épített örökség (Települési/kerületi/fővárosi)
7.2 Magyar Építészeti Múzeum és Dokumentációs Kutató Központ (MMA)
- - Építészettörténeti oktatás és ismeretterjesztés
- - Történeti építészeti értékeink rendezése/Bemutatása
- - Továbbképzés
- - Épített környezet múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó tudományos és művészeti kutatóbázis
Budapest, 2022.november 7
Összeállította: Krizsán András DLA MÉSZ elnök
Utolsó módosítás: 2022.11.21 22:35
|