Neves építészek előadásain keresztül ismerhetik meg a műemlékvédelem aktuális kérdéseit az érdeklődők a november 19-én és 26-án esedékes konferencián.
ÉPÍTÉSZET ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM 4 ELŐADÁS a Pesti Vármegyeháza (1052 Bp. Városház u. 7.) földszinti Nyáry Pál termében 2013. november 19-én
15.00 – 15.10 Köszöntő Dr. Tarnai Richárd, Nagy Gábor
15.10 – 15.40 Karácsony Tamás DLA Esztergomi statiszták A házak, melyeket magammal hozok nem műemlékek, nem kiemelt, podesztre állított példák. Ugyanakkor nélkülük nem csodálhatnánk a településszövetek változatos mintázatát, nem gyönyörködhetnénk a harmonikus utcaképekben, nem érezhetnénk természetesnek, élőnek épített környezetünket, nem tapasztalhatnánk annak folyamatos átalakulását, a napi használathoz való jóízű idomulását. Néhány mellékszereplő a vendégem: kis épületek, érdekes történetekkel, átszabott karakterekkel. Néhányuk csupán papírra vetett ötlet, a naprakészség, időszerűség lehetőségét magában hordozó vázlat, a városban látottak, az itt szerzett tapasztalatok, ismeretek, az idegenből hozott élmények átiratai.
15.40 – 16.10 Gunther Zsolt DLA A pannonhalmi bazilika tisztasága Lehet-e egy narratív típusú történelmi és művészettörténeti felfogással szemben egy, a gondolati összefüggésekre koncentráló, koncepcionális szemlélet irányadó egy műemlék kezelésekor? Az előbbi a könyvelő szellemiségében számba vesz, listáz és a polcon felcédulázva gondosan elhelyez. A műemlék továbbélése – a maga testiségében és lelkiségében – nem érdekli. Az utóbbi eltekint a koncepció számára lényegtelen, a liturgia számára akadályként megjelenő, a történelem során rárakódott elemektől, és az entitást, ezen keresztül az általános érvényességet hangsúlyozza. Ez a hozzáállás a koherens művészeti alkotás létrejöttének lehetőségét hordozza magában, míg narratív változata kizárja azt.
16.10 – 16.25 Kávészünet
16,25 – 16.55 Magyari Éva, Pazár Béla Rekonstrukció VAGY integráció klasszikusnak számító vitája helyett, rekonstrukció ÉS integráció együttes alkalmazása tűnik megfelelőnek. Első lépés a megismerés. A felfedezés, megfejtés, megértés, beleélés során valami csoda történik: valami távoli, kicsit idegen és élettelen, jelenlegivé és ismertté változik Az építészeti műalkotás is szorosan kötődik a múlthoz, a korhoz, amely meghatározott céllal és rendeltetéssel létrehozta, nem áll mozdulatlanul, változatlanul az idők folyamán, de jelenlevőségével át tudja hidalni az idő folyamát, kapcsolatot tud tartani a múlt és a jelen között. A megértő befogadás talaján elvégzett rekonstrukcióval és a jelenkori életről gondolkodó, integrációval, beillesztéssel, hozzácsatolással biztosítható a múlt közvetítésének fennmaradása a jövőben is.
16.55 – 17.25 Balázs Mihály DLA Párbeszéd és együttműködés Saját múltunk, kultúránk térbeli és időbeli dimenzióit megérteni és azzal természetes viszonyt kialakítani mindig kihívás a jelen számára. Különösen összetett ez a folyamat akkor, ha egy tágabb közösség, egy egész nemzet identitását meghatározó szakrális helyről van szó, melyhez az idők során számtalan érzelmi szál tapadt, miközben maga a hely fizikai valóságában egy város közepén álló rom. Az ellentmondások feloldásának egyetlen módja a párbeszéd és az azon alapuló együttműködés lehet, csakhogy az építészet ma nem, vagy nem kellő súllyal tárgya a közbeszédnek. Ha mégis azzá válik, gyakran negatív összefüggésben jelenik meg, ami nem segíti a kölcsönös megértést. Előadásomban a Székesfehérvár Nemzeti Emlékhely építészeti kialakításáról évtizedek óta folyó szakmai és társadalmi párbeszéd kapcsán felmerülő gondolataimat, kételyeimet fogom megosztani a hallgatósággal, hangsúlyozottan pozitív megközelítésben.
17.25 – 18.00 Kérdések és válaszok
ÉPÍTÉSZET ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM 4 ELŐADÁS a Pesti Vármegyeháza (1052 Bp. Városház u. 7.) földszinti Nyáry Pál termében 2013. november 26-án
15.00 – 15.10 Köszöntő Dr. Tarnai Richárd, Nagy Gábor
15.10 – 15.40 Golda János Hogyan kell őrizni a falak emlékét? A pesti piaristák tíz évig tépelődnek az ezredforduló táján, hogy visszaköltözzenek-e fényes Duna-parti palotájukba. Zavart okoz, hogy majdnem hatvan évet – két emberöltőnyit – éltek már bensőséges száműzetésben, előtte meg csak harmincat igaziból a nagy házban. Hol van hát az otthonuk? Az öregek- emlékeikben kutatva - mégis a visszatérés mellett érvelnek. Száz éve őrült városépítési láz forgószele sodorta őket a monumentális iskola-palotába a belvárosi templom tövéből, ahol viszont azt megelőzően volt két küzdelmes, jó évszázaduk. Rendház, iskola és szegénység sokáig szorosan összetartozott, hogy aztán az új newtoni filozófiát és mérnöki tárgyakat magyarul is tanító tudós piaristák új világokat nyissanak Martinovics, Hild, Feszl, Batsányi, Vörösmarty, Petőfi, Vámbéry, Eötvös Loránd és a többi pesti piarista diák előtt. Milyen építészeti eszközökkel lehet visszafoglalni ezeket az elfelejtett, kihűlt tereket, az igazán talán soha át sem élt hajlatokat és zugokat, fölvenni ama régi jó történet mai fonalát?
15.40 – 16.10 Roth János DLA Történeti környezet és kortárs építészet illeszkedése a budapesti Szt. Margit emlékek rekonstrukciója kapcsán A Margit-Szigeti Domonkos Apácakolostor rom épületének bemutatatásánál az építészek a műemléket nem helyreállítani szándékozták, hanem komplex építészeti feladatként kezelve próbáltak megfelelni a régi műemlékes elvárásnak, hogy nem kívánnak történelmet hamísítani. Ugyanekkor a hely szelleméből fakadó kommunikáció – Árpád házi Szent Margit több mint 700 éve, országosan ismert kegyhelye - csak akkor jöhet létre, ha a mondandó szándéka ma is közérthető módon szól a 21.szd. emberéhez. Eszközei a tisztás és a jó illatok létrehozása, a víz és a harangszó jelenléte. Az ezekhez kapcsolódó gondolattársítások szövik egységgé a rekonstrukciót. Számos kortárs példánál tapasztaltuk, hogy mai formájú, erős jel alkalmas a kommunikáció elindításához. Ennek a „híd” az egyik célszerű formája.
16.10 – 16.25 Kávészünet
16.25 – 16.55 Dévényi Tamás Kis hamis A műemlék - de gyorsan tágítsuk ki a kört: a régi ház - a megépültétől kezdve egyre csak felejt. Az építész abban a helyzetben van, hogy pótolnia kell e hiányokat. Az út szinte járhatatlan. A modernisták is terveznek stílusban. Van-e kiút?
16.55 – 17.25 Cságoly Ferenc DLA DSC Műemlékvédelem építész szemmel Bár a műemlékvédelem témájával, feladataival és eszközeivel több nemzetközi Karta és Dokumentum is foglalkozik, mégsem egységes a felfogás, sokféle nézet és irányzat jellemzi a helyzetet. Így van ez a Kartákat és Dokumentumokat aláíró országok között is, de még komolyabb nézetkülönbségek vannak általánosan fogalmazva a nyugati és keleti szemléletmód között. Míg a nyugati közelítést általában a védendő értékek anyagi jellegű szempontjai határozzák meg, addig keleten –hagyományosan- a szellemi szempontok is fontos szerepet kapnak. A nyugati felfogás a pusztán racionális - materiális értékszemléleten alapszik és szinte teljességgel figyelmen kívül hagyja az emocionális szempontokat. Ezzel - véleményem szerint - saját lehetőségeit és eszközeit szűkíti, és egyre inkább belebonyolódik ideológiájának féloldalasságába. Ebben a helyzetben az új szempontok új lehetőségeket teremthetnek, bővíthetnék az eszközrendszert, oldhatnák a szemléletmód merevségét anélkül, hogy az értékvédelem igényessége csorbát szenvedne.
17.25 – 18.00 Kérdések és válaszok
Minden érdeklődőt hívogatunk, és szívesen látunk Pest Megyei Kormányhivatal
Linkek a tartalomhoz.
Rövid link küldése e-mailben.
QR kód a tartalomhoz
