Salgótarján megkülönböztetett helyet foglal el a hazai és közép-európai építészettörténetben. Az új város fejlődése a háború utáni évektől egészen a rendszerváltásig folytonos, és mint ilyen, 1945–1990 közötti építészettörténetünk egyfajta sűrűsödése, esszenciája. Az építészek és a téma iránt érdeklődők ismerik a főtér ikonikus épületeit, a Karancs Szállót, a Művelődési házat vagy a Pécskő Áruházat. De mi van a Főtéren kívül? Mit találunk, ha kimerészkedünk Salgótarján Y alakú völgyének száraiban, a külsőbb részekbe? A Lakóterv nagynevű tervezői (Magyar Géza, Finta József stb.) mellett milyen építészeti értékeket alkottak a helyi tervezővállalat, a Nógrádterv alkalmazottai? Milyen tervek, elképzelések születtek, amelyek megvalósítására még a Kádár-korszak presztízs-beruházása esetében sem jutott erőforrás? A megvalósult építészeti utópiához hogyan tudott a lakosság alkalmazkodni? Hogyan próbált az újonnan felhúzott, városnyi méretű épületegyüttes valóban élő várossá válni?

A 2022 őszén megjelent Salgótarján modern építészete 1945–1990 című építészeti kalauz a kulcsemlékek bemutatása mellett a fenti kérdésekre is keresi a választ. A hiánypótló kiadás apropóján Salgótarján kevéssé ismert tájait is bejárhatjuk Hartmann Gergely előadásának keretében.

 

 Előzetes regisztráció: https://forms.gle/SrFQE6VRamVrb33s8

 

Az előadáson való részvételért 1 kamarai kreditpontot lehet kapni.