A Magyar Építőművészek Szövetsége fontosnak tartja minden korábbi kor értékes épületeinek megbecsülését, fennmaradását.
Régi épületeink kultúránk hordozói, múltunk eseményeinek tanúi. Minden kornak megvannak a rá jellemző, nemzetközi, országos vagy helyi jelentőségű alkotásai, ezeket különös gonddal kell figyelnünk, és megfelelő szakszerűséggel kell védenünk. Ezen értékeinkre a szélesebb közvélemény és a döntéshozók figyelmét is fel kell hívnunk.
Múltbéli értékeink közé tartozik a II. világháború után épült számos jelentős épületünk is, amelyek közül sok kerül korunkban veszélyeztetett helyzetbe annak ellenére, hogy azok közül több a maga korának nemzetközileg is elismert egyedülálló építészeti alkotása volt. Hangsúlyozzuk, hogy az adott kor sokszor erősen korlátozó körülményei között is jöttek létre jelentős épületek, melyek megőrzése, értő felújítása és alkalmas funkció szerinti megújítása a mai és a következő nemzedékek feladata és felelőssége! Ma már a II. világháború után épült értékes épületeinket is történeti értékeinknek, kulturális örökségünknek kell tekintenünk.
Ezen túl azonban általánosságban is megfontolandó, hogy a korábbi épületek megmentésével és újrahasznosításával ökológiai lábnyomunkat is jelentősen csökkentjük, ami még az építészetileg kevésbé kiemelkedő, de mai igényeknek is alkalmassá tehető modernista épületek megmaradását is indokolhatja. Sok régi, elhagyott, vagy elavult funkciójú, de számottevő műszaki és téri értéket képviselő épület képes - felújítás, esetleges bővítés után - részlegesen, vagy teljes egészében új funkciók felvételére – sőt az új funkcionális követelményeket egyedi, történeti terekkel tudja gazdagítani.. Ezeket a lehetőségeket is gondosan meg kell vizsgálni, amikor egy régi épület sorsáról, bontásáról vagy felújításáról gondolkozunk.
A Virág Csaba által tervezett, kimagasló építészeti értékű egykori villamos teherelosztó épületét sajnos már csak a MÉSZ 3D lézerszkenner felméréséből ismerheti meg az utókor, de például Jánossy György és Laczkovics László Szentháromság téri épülete (1981), Harmati János és Vincze Kálmán győri színháza (1978), Bodonyi Csaba edelényi művelődési háza (1976), vagy Jánossy György, Hrecska József salgótarjáni Karancs szállója, és Mátrai Gyula ipari csarnoka Csepelen sok más korszakos és emblematikus épülettel együtt – még átmenthetők a jövő nemzedékei számára.
A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöksége felelősséget érez a korszak kiemelkedő építészeti értékeinek megmaradásáért és ennek érdekében kész együttműködni a döntéshozókkal, tulajdonosokkal és helyi közösségekkel.
Budapest, 2021. október 4. Az Építészet világnapján
Linkek a tartalomhoz.
Rövid link küldése e-mailben.
QR kód a tartalomhoz
